Miért görget át valaki egy bannert, miközben ugyanannak a márkának a kvízével szívesen eltölt két percet? A válasz a gamifikáció pszichológiájában rejlik: néhány alaposan kutatott felismerésben arról, mi motivál minket, mi kelti fel a kíváncsiságunkat, és mitől érezzük jól magunkat, amikor részt veszünk valamiben.
Ebben a cikkben pszichológiai és idegtudományi kutatások alapján megnézzük, miért működik a gamifikáció, és bemutatjuk, hogyan jelennek meg ezek az elvek valódi kampányokban. Az etikai határokról is szót ejtünk, mert ugyanezekkel az elvekkel vissza is lehet élni.
Belső és külső motiváció
A pszichológusok a motiváció két fajtáját különböztetik meg:
- Belső motiváció: azért csinálunk valamit, mert önmagában érdekes vagy élvezetes.
- Külső motiváció: valamilyen külső jutalomért csinálunk valamit, például nyereményért vagy kedvezményért.
Az Edward Deci és Richard Ryan által kidolgozott önmeghatározás-elmélet szerint akkor vagyunk a leginkább önszántunkból elkötelezettek, ha három alapvető szükségletünk teljesül: az autonómia (úgy érezzük, mi döntöttünk így), a kompetencia (úgy érezzük, ügyesek vagyunk) és a kapcsolódás (úgy érezzük, kötődünk másokhoz). Az elméletről áttekintést talál a Center for Self-Determination Theory weboldalán. Ryan, Rigby és Przybylski 2006-os tanulmánya a videojátékokra alkalmazta az elméletet, és azt találta, hogy a játék közben átélt autonómia és kompetencia összefüggött az élvezettel és azzal, hogy a játékosok újra játszani akartak.
Mit jelent ez a marketingesek számára? A nyeremény ráveszi az embereket az indulásra, de az élmény dönti el, hogy élvezik-e, végigcsinálják-e és visszatérnek-e. Egy jó kampány mindkettőt kínálja: valamit, amit meg lehet nyerni (külső), és valamit, ami szórakoztató, érdekes vagy hasznos (belső).
Ezért működött olyan jól a WWF Denmark „Mi a te totemállatod?” személyiségtesztje. Nem egy nagy nyeremény állt a középpontjában: az emberek egyszerűen kíváncsiak voltak, melyik állat lennének. A teszt 10 557 résztvevőt vonzott, átlagosan 2 perc 33 másodperces aktív idővel.
A kíváncsiság és a felfedés pillanata
George Loewenstein viselkedési közgazdász egy ismert összefoglaló tanulmányában úgy írta le a kíváncsiságot, mint egy érzést, amely akkor keletkezik, amikor észrevesszük, hogy hiányosság van a tudásunkban, és ezt a hiányt be szeretnénk tölteni. Ha egyszer tudjuk, hogy van valami, amit nem tudunk, nehéz annyiban hagyni.
A szerencsejátékok éppen erre a hiányra épülnek:
- A kaparós sorsjegy egy rétegek alá rejti a választ, amelyet saját magunknak kell lekaparnunk.
- A rejtélyes doboz egy sor zárt dobozt mutat, és ki kell választanunk egyet, hogy megtudjuk, mi van benne.
- A Szerencsekerék megvárakoztat, amíg lelassul.
A kvízek és személyiségtesztek ugyanezt az elvet használják. Ha már három kérdésre válaszolt, látni szeretné az eredményét.
Mit jelent ez a marketingesek számára? Legyen a felfedés rövid és kielégítő. Tegye egyértelművé, hogy van mit felfedezni, majd gyorsan adja meg a választ.
Változó jutalmak és várakozás
Az agy jutalmazási rendszerével kapcsolatos kutatások szerint a dopaminneuronok erősen reagálnak a vártnál jobb jutalmakra, a teljesen kiszámítható jutalmakhoz viszont hozzászoknak. Schultz, Dayan és Montague ezt a „jutalom-előrejelzési hibát” egy 1997-es Science-tanulmányban írta le.
Hétköznapi nyelven: a bizonytalan kimenetel izgalmasabb, mint a biztos. Részben ezért érződik egy nyerési esélyt kínáló játék vonzóbbnak, mint egy mindenkinek járó, fix 10%-os kedvezmény.
Mit jelent ez a marketingesek számára? A változatos nyeremények fenntartják az érdeklődést: néhány vonzó fődíj, sok kisebb nyeremény és egy vigaszdíj mindenki másnak. A Rito.dk karácsonyi félkarú rablójában a fődíjak mellett minden nap új vigaszdíjat kínált, a játékosok pedig átlagosan 5,6 alkalommal tértek vissza szerencsét próbálni.
De legyen óvatos: ugyanezt a mechanizmust a szerencsejáték-ipar is használja. A marketingjátékok legyenek ingyenesek, tisztességes esélyekkel, és korlátozza, milyen gyakran lehet részt venni bennük. Ha bizonytalan, nézzen utána a helyi szabályoknak.
Kölcsönösség: adjon értéket, mielőtt adatokat kér
Alvin Gouldner szociológus írta le a kölcsönösség normáját: azt a széles körben elfogadott elvárást, hogy ha valaki ad nekünk valamit, mi is adunk cserébe.
Egy egyszerű feliratkozási űrlap megszegi ezt a normát: e-mail-címet kér, de semmit sem ad érte. Egy játék megfordítja a helyzetet: először kap egy szórakoztató percet, nyerési esélyt vagy személyre szabott eredményt, és csak utána kérik az adatait. A csere így igazságosnak tűnik.
Mit jelent ez a marketingesek számára? Először adjon. Mutassa meg a nyereményt vagy az eredményt, mielőtt a feltétlenül szükségesnél többet kérne. Legyen egyértelmű, mihez járulnak hozzá a résztvevők. Az Andel Energi vonzóbbá tette kampányát, és a regisztráció után a felhasználók 82%-a megerősítette elérhetőségi adatait.
Kompetencia és fejlődés: ügyességi játékok
Emlékszik az önmeghatározás-elmélet második szükségletére, a kompetenciára? Szeretünk ügyesnek lenni valamiben, és szeretjük látni, ahogy fejlődünk.
Az ügyességi játékok éppen ezt a szükségletet elégítik ki. Egy memóriajátékban, egy elkapós játékban vagy egy célba dobós játékban a pontszám attól függ, milyen jól játszik. Minden próbálkozással ügyesebb lesz, és jó érzés megdönteni a saját rekordját.
Mit jelent ez a marketingesek számára? Tervezzen gyors fejlődésre. Az a játék, amelyet könnyű megtanulni, de nehéz tökéletesen elsajátítani, játékban tartja az embereket. Jelenítse meg jól láthatóan a pontszámot, és ha a szabályai megengedik, adjon lehetőséget újrapróbálkozásra.
Társas bizonyíték és verseny
A harmadik szükséglet, a kapcsolódás, a másokhoz fűződő kötődésről szól. A verseny és az összehasonlítás erre épít:
- A ranglista megmutatja, hol áll, és mindenki szeretné legyőzni a barátait.
- A szavazós játék megmutatja, mit választottak mások.
- A személyiségteszt eredményét az emberek szívesen megosztják.
Mit jelent ez a marketingesek számára? Adjon az embereknek valamit, amit összehasonlíthatnak vagy megoszthatnak. Az Aalborg Håndbold egy húsvéti meccs alatt kvízt vetített a kivetítőkre, és az arénában lévő 5000 szurkoló közel 20%-a részt vett benne. Tömegben, együtt játszani szórakoztatóbb, mint egyedül.
Etikai határok: kerülje a manipulatív megoldásokat
Ugyanaz a pszichológia, amitől a gamifikáció működik, manipulációra is felhasználható. Azokat a felületeket, amelyek a személyes adataikkal kapcsolatban nem szándékolt döntések felé terelik az embereket, gyakran megtévesztő tervezési mintáknak (dark patterns) nevezik. Az Európai Adatvédelmi Testület iránymutatást adott ki a megtévesztő tervezési mintákról, amelyet érdemes elolvasni, ha regisztrációs és hozzájárulási folyamatokat tervez.
Bevált gyakorlatok a gamifikált marketingben:
- A hozzájárulás legyen aktív döntés. Hagyja, hogy a résztvevők maguk jelöljék be a hozzájárulási négyzetet, és az jól látható legyen, ne a feltételek közé eldugva. Ellenőrizze az adott piac aktuális szabályait; Dániában a fogyasztóvédelmi ombudsman a forbrugerombudsmanden.dk oldalon tesz közzé útmutatót (dán nyelven).
- Tisztességes esélyek és nyeremények. Ne mutasson olyan nyereményeket, amelyeket valójában nem lehet megnyerni, és ne használjon hamis „már csak 2 maradt” üzeneteket.
- Ne szégyenítse meg a felhasználókat. Kerülje a „Köszönöm, nem, nem szeretek spórolni” típusú gombokat.
- Tartsa tiszteletben a „nemet”. Ha valaki bezárja a felugró ablakot, ne jelenítse meg újra minden oldalon. A Scratcherben Ön dönti el, milyen gyakran jelenjen meg egy felugró ablak, és hány nap teljen el két megjelenés között.
- Korlátozza az ismételt játékot. Határozza meg, milyen gyakran vehet részt egy-egy személy.
- Gondoljon a célközönségére. Legyen különösen körültekintő a gyerekekkel és mindennel, ami szerencsejátékra emlékeztet.
A jó hír: az etikus gamifikáció hosszú távon jobban is teljesít. Azok, akik önszántukból vesznek részt, értékesebbek, mint azok, akiket rászedtek.
Ez a cikk általános tájékoztatás, nem jogi tanácsadás. A szabályok országonként eltérnek és idővel változnak, ezért kampánya indítása előtt ellenőrizze az aktuális szabályokat, és kérjen jogi tanácsot.
A gamifikáció pszichológiája a gyakorlatban
Rövid ellenőrzőlista a következő kampányához:
- Kíváncsiság: van mit felfedezni?
- Jutalom: van nyeremény, eredmény vagy valami hasznos tudnivaló?
- Autonómia: úgy érzik a résztvevők, hogy ők döntöttek a részvétel mellett?
- Kompetencia: könnyű elkezdeni és jó érzés befejezni?
- Kapcsolódás: van mit megosztani vagy összehasonlítani?
- Őszinteség: egyértelműek a szabályok, az esélyek és a hozzájárulás?
Ha ezek többségére igen a válasz, jó úton jár. Nézze meg márkaélmény-oldalunkon, hogyan növelik a kvízek, a személyiségtesztek és a naptárak a márkájával töltött időt.
Hogy mindez mit jelent a regisztrációk, az adatok és az értékesítés szempontjából, arról a gamifikáció marketingben rejlő előnyeiről szóló cikkünkben olvashat.
Nézze meg működés közben
A legjobban úgy értheti meg, miért működik a gamifikáció, ha megfigyeli, hogyan játszik a saját közönsége. Indítsa el 14 napos ingyenes próbaidőszakát, és indítson egy kaparós sorsjegyet, rejtélyes dobozt vagy személyiségtesztet, vagy foglaljon egy megbeszélést, és beszéljük át együtt az ötletét.
